- 8.21 Csupán a digitális óra kijelzőjét látom kora reggel. Omg korán van még. Aludjunk. Zzzzzz. Nem megy, kényelmetlen. Forduljunk. Így sem jó. Brrrr. Fázom. 8.23 Ah hagyjuk a picsába, ehhez már túl éber vagyok. Akkor felkelés! Nem, nem, nem lesz ez jó. Ehhez meg még túlon túl álmos vagyok. -és ezzel hősünk magára húzza a takarót és próbálkozik újra, de hiába. 8.26-kor feladja és felkel.
Fél órával később...a hősünk elhúzza a függönyt, hatástalanítja a reluxát, reggelije elfogyasztva, edények mosogatásra várnak, kávéja a kezében és bágyadtan bámul ki az ablakon, miközben takaróját magára csavarja. A szoba hőmérséklete 18-19 fok. Még mindig fázik. Megvizsgálja a külső körülményeket. Be van borulva és nulla fok. - Hmm. Nem. Ma nem megyek ki. - megnézi a fejét a tükörbe és megállapítja, hogy jobb is, ha ma nem csinál inkább semmit.- Ha csak...- rásandít a laptopra, ahol msn partnerlistája látszik. 10.00. - Beszélgetnék, de nem tudom mit mondjak. Írjon valaki.....na jó. Úgyse fog senki. Majd én. - kommunikál, majd rájön, hogy ez ma nem megy neki és nagyobb farokságokat ír, mint úgy általában szokott és elbúcsúzik abba a reményben, hogy nem ront a már így is siralmas helyzetén és talán majd holnap. Betesz valami melankólikus melódiát és elmegy mosogatni.- Hideg. Sötét. Egyedül itthon. " Hülye vóóótál mondom majd magamnak..". Nem jó. A szokásosnál is hamisabb. Mi van macska? Éhes vagy. Nesze, egyél...ne morogj rám bazmeg...engehehem senkihihihi sehehe szeeheret. - itt tart egy egy tíz perces agónizálást, majd megnyugszik, mert rájön, hogy ez csak a menetrend szerinti téli mélyzuhanása, ami már egy hete lappang benne. Majd tavaszra teljesen elmúlik, addig hol felbukkan, hol nem (ez függhet a fénytől, hőmérséklettől, vérnyomástól, alkoholtól, társaságtól , koffeintől, törődés mennyiségétől, színektől, macska- és kutyaszőrtől, hangoktól, internetezés minőségétől és mennyiségétől, feladatoktól, felelősségtől, buliktól, stressztől, szén-dioxidtól, porcicáktól, medvedisznóemberektől, öngyújtóktól, attól, hogy már most csokinyuszikat árulnak húsvétra , természetesen a camabert sajttól és, hogy mennyire vagyok épp a humoromnál stb.) .Elmosolyodik. Vége. Befejezi a mosogatást és elfekszik az ágyán, figyeli a monitort, az eltűnt fájokat megkeresi a gépen vagy letölti újra...
In The Cold Light Of Morning
2007.11.11. 14:14 kiflee
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://bakteriofag.blog.hu/api/trackback/id/tr30225259
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Kommentek