bakteriofag.blog.hu @ Pécs

Tegnap éjjel 23.39-kor lelkiekben felkészültem arra, hogy most biza' sétálnom kell az iskolámtól hazáig. Azzal tisztába voltam, hogy tulajdonképpen ez egy órás út lesz és hogy -10°C-ban ez közel sem lesz oly kellemes, hiába gyönyörűen csillagos az égbolt. Mindenesetre határozottan jól esett egy hosszú ruhatárban töltött est után.
Ha a zavaros a fejed, akkor sétálj! Elindultam hát, zene szól a fülembe és közben éneklem a dalokat, a sálamat az arcomba húztam (és ezzel olyan huligán formám lett) és gyalogoltam és gyalogoltam. Egy árva lélek nem volt a környéken. Mentálisan lementem alfába és elkezdtem magamnak (magamba) feltenni eldöntendő kérdéseket, olyasmikkel kapcsolatba, amik mostanában gyötörnek, amiktől összezavarodom, amiket nem értek és gondolkodás nélkül rávágtam, hogy igen vagy nem. És ha hülyeség, akkor mi van? Legalább jól elszórakoztattam magam a Zsolnay szoborig, ahol is csak azért zökkentem ki és jöttem vissza omegába, mert úgy nem illet az út közepére az a toi-toi WC. 10 perc múlva hazaértem és aludtam 11 és fél órát.