Szeretnék délután polóban, farmerben, sportcipőben (csak lazááán) kint ülni a 26°C-ban a Széchenyi téren vagy a Szent István téren és olvasni. Zenét ezalatt nem hallgatnék, mert minek? A távolból hallhatóak az utcazenészek vagy az aznap esti szabadtéri koncertre megy a gyakorlás amúgyis. Könnyed szellők kapnak bele a hajamba és felborzolják, de jól esik. Néhány csöves vagy ismerös megzavar olykor, hogy nincs e apróm és a kezükbe nyomom az összes egy meg két forintosom. Ha könyvet megunom, fogom magam megyek egy kört a központba még és aztán hazasétálok, ahol készítek magamnak egy jegeskávét és valami salátát, mert most van otthon is zöldség is meg gyümölcs. Esztit lehívom, hogy csatlakozzon és táplálkozzunk együtt, mert egyedül unalmas az ilyesmi. Közben msn-en lefixálom az aznap estét.

Már nyűgnek számít egy pulóver, de azért elviszem, mert éjjel hűvös is lehet, övtáskát felcsatolom és cipőt húzok és máris indulásra kész. Nem kell három zokni, nem kell sapka, nem kell sál, sem kesztyű, de főleg kabát nem. Világos van még. A városban is sokan lézengenek és senki nem küld nekünk olyan sms-t, hogy nem jön, mert hideg van vagy mert nem jár a busz a hó miatt, vagy mert nincs pénze beülni valahova. Leülni a padokra ingyen van és valaki csak van olyan rendes, hogy megkínál a söréből.
Nem okoz gondot, ha valaki lekéste az utolsó buszt, hisz nincs hideg, nincs hó, ami nehezíti a közlekedést csak a fáradtság, ami probléma. Én is hazasétálok a Király utcán miután mindenki ellép. Még mindig rengetegen vannak.  Hazaérek, lezuhanyzom, egy üveg vízzel felköltözöm a szobámba és nyitott ablak mellett alszom. Hiányzik ez az életérzés. Legyen már nyár. ._.