Az a gond, hogy a Földre a legutóbbi alkalommal úgy cirka 2008 évvel ezelőtt érkezett valami  arc, akit máig csak szimplán Megváltónak hívunk. Noha még az ő létezésében sem vagyunk 100%-osan biztosak, de amióta blogokat olvasok rájöttem, hogy több önjelölt is van, akik erre a névre pályáznak és próbálják tanításaikat terjeszteni immáron az internet nevezetű csatornán (ami számomra főleg az emberi hülyeségnek terjedésének leggyorsabb módja is).Igaz, már a középkorban is léteztek ilyenek, csak őket máglyára vetették boszorkányság vádjával. Oh bár ez működne néha a XXI. században is!

 Tévedés ne essék, nem azzal van a bajom, hogy valaki leírja a véleményét és nem értek vele egyet, mert megesik az ilyen. Maximum akkor nem reagálok rá vagy ha mégis, igyekszem hasonlóan kultúráltan, ahogy ő közölte előzőleg az ő nézeteit és próbálom megérteni (kisebb-nagyobb sikerrel).
 A probléma forrása nálam a tálalás. Idegesít, ha valaki az elvakultság miatt egyoldalúan mutatja be a témáját és azt is úgy, hogy az a megcáfolathatatlan igazság, illetve érezteti, hogy az gondolatai felsőbbrendűek, akár egyetértek vele, akár nem. Ezzel csupán a retorika szabályait szegik meg, ahol pont az egyik legfontosabb rész a cáfolat. Mert tisztába kell lennünk azzal is, hogy mi szól a saját érveink ellen, hisz csak így lehettünk felkészültek a támadások ellen, amik később érhetnek minket és így talán a jövőben majd sikeresen ki tudjuk őket védeni. Természetesen mindezt, amit elmondunk és kifejtünk, valami olyan hangnembe illik közölni, hogy az ne sértődjön meg lehetőleg, aki nem ért esetlegesen egyet velünk és főleg ne becsüljük le őt és nevezzük hazugnak, mert minden meggyőződésünk ellenére nem biztos, hogy nekünk van igazunk. Ha később kiderül, hogy tényleg nem nekünk volt, akkor a következmény röviden és tömören: szopás.

Mivel én egy áldott jó lélek vagyok (valójában egy szőrszálhasogató kritikus, aki elvakultan és egyoldalúan meg van erről győződve és ezzel a posttal egyáltalán nem különbözik a korábban definíált önjelölt megváltóktól), ezért szépen kérlek titeket bloggerek, hogy gondoljátok át, amit most kértem tőletek (Akinek nem inge...). Én meg maradok most már a programajánlóknál (közeledő és elmúlt koncertek, ahol voltam vagy tudom, hogy megyek; különböző fesztiválok, kiállítások stb.), és az egyéb szórakoztatásnál (videók, képregény, linkek, anekdoták stb.) és próbálok rátérni más kultúrális témákra (filmek, könyvek stb.) ***. Az kevésbbé veszélyes.



***Magyarán ugyanazt csinálom majd, mint az elmúlt pár hónapba, csak próbálom ezt is színesíteni és bővíteni...már ha van rá igény. Van? [ Jut eszembe: szeretnék teljes arculatváltást a blognak. Név, külső, ilyesmi. Ötleteket szívesen fogadom. ]