Tekintve, hogy nem a 11.-es bizonyítványom lett a legfényesebb életem során (testnevelés és sport-elégséges!! :D), így terveim szerint 12.-ben próbálok jobbat elérni (ami reményeim szerint könnyebb lesz, ha kiesik az a néhány zavaró tantárgy, mint pl. fizika).
Kezdetnek egy angol felsőfokot gondoltam, amit letennék ősszel (és szerintem halasztom már második éve lassan) és erről informáltam anyámat. Előbb megkérdezte, hogy minek (igen, itt már kérdően néztem rá), ha megvan az emelttel a középfok (mert mondjuk kell?!), de aztán végülis meggyőztem, hogy igen valószínű, hogy ez nem árt majd meg a jövőben, ha van róla papírom. De most nem is ezért vagyok felháborodva. Hanem attól kaptam agyfaszt, hogy mikor mondtam neki, hogy talán akkor viszont illő tanárt is szerezni, mert felsőfok kicsit szivatósabb, mint az emelt angol és, hogy akkor hatásosabb a felkészülés és kisebb az esély a bukásra, hisz még sose nyelvvizsgáztam és nem tudom mit várnak el tőlem. Erre ő finoman közölte, hogy ezt felejtsem el és készüljek fel egyedül, mert biztos vannak erre könyvek (biztos, hogy vannak, mert másképp miből készítene fel a pedagógus?) és csak a legkritikusabb helyzetben hajlandó kiadni, ilyenért pénzt kiadni (szerintem egy felsőfokú nyelvvizsga épp elég kritikus önmagában is).Remélem normálisan reagáltam, ha ezt nem hittem el neki és kétkedve kérdeztem tőle, hogy ugye ezt most nem gondolja komolyan (az a szomorú, hogy DE). Szerinte felesleges pénzkidobás, hisz ő nem fizet azért, hogy én kénylmesen és könnyen tanuljak, mert akkor úgyis szarnék bele az egészbe (hát mi sem természetesebb! eleve azért hoztam fel az ötletet, hogy direkt kibasszak magammal és ne sikerüljön elsőre maximálisan!). Ugyancsak reménykedve kérdezem, hogy nem baj e, hogy ezen kiakadtam és közöltem vele, hogy nem normális és borzalmasan hülye, ha ezt most komolyan gondolja, amit épp mondott, hisz ez olyan pénzbefektetés, ami valószínűleg jobban megéri, mint eddig bármi más, amit kívántam (habár én személy szerint hangszeren is szerettem volna tanulni és azt sem engedte, mert hogy fölösleges....most őszintén mit vártam el szegény nőtől?).
Anyám nem beszél nyelveket (vagyis tud kb. 10 szót oroszul, talán 15 szót pedig németül, de ezeket is képes keverni a legkülönfélébb módon), szóval nem hinném, hogy nagyon fogalma lenne, hogy mi és hogyan és miért (tehát hiába tolok elé egy emelt angolt és egy nyelvvizsga feladatot, ő nem lát rajta semmi különbséget), de még így is beláthatná, hogy valószínűleg én sem csak úgy mondom a dolgokat, hisz nem tudom, hogy ismerek e olyat, aki egyedül készült fel és tett sikeres felsőfokú nyelvvizsgát és legalább most az egyszer elhinné nekem, hogy ez egy kis időszakban ugyanolyan fontos kiadás lehetne, mint az élelmiszer, a számlák, a bérlet, a cigaretta stb. Mindenesetre megsértődve ezen, hogy agyfaszt kapva ezen kijelentésén közöltem vele, hogy nem normális, eljutottam odáig, hogy a nyelvvizsgám sem fizeti... öm összedobjátok nekem a tanárt meg a vizsgadíjat?
Kezdetnek egy angol felsőfokot gondoltam, amit letennék ősszel (és szerintem halasztom már második éve lassan) és erről informáltam anyámat. Előbb megkérdezte, hogy minek (igen, itt már kérdően néztem rá), ha megvan az emelttel a középfok (mert mondjuk kell?!), de aztán végülis meggyőztem, hogy igen valószínű, hogy ez nem árt majd meg a jövőben, ha van róla papírom. De most nem is ezért vagyok felháborodva. Hanem attól kaptam agyfaszt, hogy mikor mondtam neki, hogy talán akkor viszont illő tanárt is szerezni, mert felsőfok kicsit szivatósabb, mint az emelt angol és, hogy akkor hatásosabb a felkészülés és kisebb az esély a bukásra, hisz még sose nyelvvizsgáztam és nem tudom mit várnak el tőlem. Erre ő finoman közölte, hogy ezt felejtsem el és készüljek fel egyedül, mert biztos vannak erre könyvek (biztos, hogy vannak, mert másképp miből készítene fel a pedagógus?) és csak a legkritikusabb helyzetben hajlandó kiadni, ilyenért pénzt kiadni (szerintem egy felsőfokú nyelvvizsga épp elég kritikus önmagában is).Remélem normálisan reagáltam, ha ezt nem hittem el neki és kétkedve kérdeztem tőle, hogy ugye ezt most nem gondolja komolyan (az a szomorú, hogy DE). Szerinte felesleges pénzkidobás, hisz ő nem fizet azért, hogy én kénylmesen és könnyen tanuljak, mert akkor úgyis szarnék bele az egészbe (hát mi sem természetesebb! eleve azért hoztam fel az ötletet, hogy direkt kibasszak magammal és ne sikerüljön elsőre maximálisan!). Ugyancsak reménykedve kérdezem, hogy nem baj e, hogy ezen kiakadtam és közöltem vele, hogy nem normális és borzalmasan hülye, ha ezt most komolyan gondolja, amit épp mondott, hisz ez olyan pénzbefektetés, ami valószínűleg jobban megéri, mint eddig bármi más, amit kívántam (habár én személy szerint hangszeren is szerettem volna tanulni és azt sem engedte, mert hogy fölösleges....most őszintén mit vártam el szegény nőtől?).
Anyám nem beszél nyelveket (vagyis tud kb. 10 szót oroszul, talán 15 szót pedig németül, de ezeket is képes keverni a legkülönfélébb módon), szóval nem hinném, hogy nagyon fogalma lenne, hogy mi és hogyan és miért (tehát hiába tolok elé egy emelt angolt és egy nyelvvizsga feladatot, ő nem lát rajta semmi különbséget), de még így is beláthatná, hogy valószínűleg én sem csak úgy mondom a dolgokat, hisz nem tudom, hogy ismerek e olyat, aki egyedül készült fel és tett sikeres felsőfokú nyelvvizsgát és legalább most az egyszer elhinné nekem, hogy ez egy kis időszakban ugyanolyan fontos kiadás lehetne, mint az élelmiszer, a számlák, a bérlet, a cigaretta stb. Mindenesetre megsértődve ezen, hogy agyfaszt kapva ezen kijelentésén közöltem vele, hogy nem normális, eljutottam odáig, hogy a nyelvvizsgám sem fizeti... öm összedobjátok nekem a tanárt meg a vizsgadíjat?
Kommentek