bakteriofag.blog.hu @ Pécs

Ma este a busz mocsoktól és párától telített üvegén homályosan kirajzolodott a hőmérőn az OTP-nél, hohgy biza' 15°C van. Augusztus végén este. Eszembe jutott, hogy nemsokára lehullik az első megsárgult falevél és ez a 15 lesz az átlag hőmérséklet. A pulcsik mindennapi ruhadarabokká kezdenek válni majd, előkerülnek a sapkák, sálak, kesztyűk és a kabát és közben egyre-egyre hamarabb sötétedik. Sose szerettem az őszt. És most se várom különösebben. Körülbelül maradt hátra 176 óra míg elkeződik az, hogy reggel a barátaimmal egymás álmos fejét bámuljuk, ásványvizen és győriédes jóreggelten kezdünk el élni és akár akarjuk, akár nem az iskola bekerül a TOP5 meghatározó dolog az életünkben lista elejére valahova. Egy mókuskerékbe kerülünk végül és a hétvége, mint fogalom újra értelmet nyer. Addig én minden percét ki szeretném élvezni. Nem akarom, hogy a nyár és az ősz között átmenet legyen. Azt akarom, hogy hirtelen legyen vége a nyárnak. A csúcson akarok leállni, hisz akkor csak annak a jó utóíze maradna meg bennem. Vasárnap esti buliról akarok iskolába menni, hogy aztán szenvedhessek és bánjam, hogy ennek most bizony vége. (Ma este kicsit ilyen vagyok.)