Murphy törvénye (am; bizalmas) az az elv, hogy ha valami egyáltalán elromolhat, az el is romlik. [Ismeretlen eredetű.] (Funk-Wagnalls: Egyetemi értelmező szótár. Funk and Wagnalls, New York.)

Az ember kételkedhet Istenben, a Mikulásban vagy a földönkivüliekben, de Murphy létezését nem tagadhatja meg, hisz ő az, aki mindig is volt, aki mindig is van és aki mindig is lesz , amíg a Föld nem lesz banán alakú, akár akarjuk, akár nem. Nemcsak a világtörténelem során, de egyszerű szürke hétköznapjaink során is megtapasztaljuk azt, hogy valami egyetemes erő dolgozik ellenünk (mert milyen egyszerű és unalmas lenne, ha minden simán menne, nemde?).

Ez nem pesszimista világnézet. Ez a realistának valami groteszk fajtája (murphista). Ellene tenni nem tudunk nagyon, maximum beletőrödni, illetve várni, hogy bekövetkezzen, hisz így sosem csalódunk, legfeljebb csak pozitívan, ha mindig a legrosszabbra számítunk. (Ezért jó, hogy ha tisztába vagyunk Murphy törvényeivel, habár ez nem jelenti, azt hogy  nem érhet minket meglepetés, hiszen amint megismerünk egy új és eddig ismeretlen Murphy törvényt és már azt hisszük, hogy ennél úgysem lehet rosszabb, azonnal megcáfolodik a dolog, mert lehet igenis lehet rosszabb és felbukkan azonnal egy addig újabb ismeretlen Murphy törvény és rá kell arra döbbenünk, hogy ez egy ördögi mókuskerék. )

De nem kell aggódni, mert nem a nagy terveinkbe vagy céljainkba üti bele az orrát Murphy soha, hisz ott tényleg megvan a bukás eshetősége, hanem minig valami apróbb és jelentéktelen tűnő mindennapos rutinunkat keserít meg, ami aztán lehet, hogy befolyással lesz a nagy és fantasztikus terveinkre (vagy nem, de mindenesetben bosszantó lesz). Nálunk például most a WC tartály rendetlenkedik.....